2018. április 5., csütörtök

14. Saul megtérése


Midőn Saul Damaszkusz felé haladt felhatalmazó levelekkel, hogy a Jézust hirdető férfiakat és nőket elfogja, és megkötözve Jeruzsálembe vigye, a rossz angyalok örömujjongva vették körül. Ámde hirtelen oly fény vetődött Saulra, amely tovaűzte a gonosz angyalokat s őt magát a földre vetette. Egy hangot hallott, amely így szólott: "Saul, Saul miért üldözöl engem?" Saul kérdezi: "Uram, ki vagy te?" Az Úr így felelt: "Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. Nehéz neked az ösztön ellen rugódoznod!" Remegve és ámulva kérdezte Saul: "Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?" És az Úr így felelt: "Kelj fel és menj a városba, s ott majd megmondják, hogy mit cselekedjél."

Az emberek, akik vele haladtak, az ijedtségtől elnémultak, mert a hangokat ugyan hallották, de nem láttak senkit. Midőn a fény már eltűnt és Saul újra lábaira állott, rájött, hogy teljesen elveszítette szeme világát. A mennyei dicsőség világossága megvakította. Kezén fogták és bevezették Damaszkuszba, ahol három napig nem látott és sem nem evett és sem nem ivott semmit. Isten elküldte angyalát egy emberhez, akit Saul éppen el akart fogni s látomásban meghagyta neki, hogy menjen el abba az utcába, amelyet "egyenes utcá"-nak neveznek és ott Júdás házában érdeklődjék a tarzusi Saul után. "Mert íme ő imádkozik s álmában látott egy Ananiás nevű férfiút, aki hozzá jött, kezét reávetette, hogy visszanyerje szeme világát."

Ananiás azonban attól tartott, hogy félreértés lehet a dologban s ezért elbeszélte az Úrnak mindazt, amit Saulról hallott. De az Úr így szólt Ananiáshoz: "Eredj el, mert ez az ember az én választott edényem, hogy hordozza az én nevemet a pogányok és királyok és Izrael fiai előtt. Mert én megmutatom neki, mennyit kell szenvednie az én nevemért." Ananiás követte az Úr utasításait, bement a házba, ott rátette kezeit Saulra, mondván: "Saul atyámfia, az Úr küldött engem, Jézus, aki megjelent neked az úton, melyen jöttél, hogy szemeid megnyíljanak s beteljesedj Szentlélekkel."

Saul azonnal visszanyerte látását, felkelt s alámerítkezett. Ezután minden zsinagógában hirdette, hogy Jézus az Isten Fia. Akik csak hallották, elcsodálkoztak és kérdezték: "Vajon nem ez az, aki Jeruzsálemben pusztította mindazokat, akik ezt a nevet hívják segítségül s most is azért jött ide, hogy azokat fogva vigye a főpapokhoz?" Saul azonban mindig hatalmasabb lett s ellenfeleit sarokba szorította. Most újra bajban voltak. Mindnyájan jól ismerték Saul ellenszenvét Jézus iránt, hogy mily rendkívüli buzgósággal üldözte mindazokat, akik Jézus nevét vallották, s hogy mily nagyon törekedett arra, hogy az ilyeneket felkutassa, és halálra adja. Csodálatos megtérése sokakat meggyőzött arról, hogy Jézus Istennek Fia volt. Saul, Isten Szentlelkének erejében beszélte el élményeit. Halálra üldözött mindenkit, férfiakat és asszonyokat, kik Jézus nevét vallották, hogy elfogja, és megkötözve Jeruzsálembe vigye őket, midőn a Damaszkuszi úton hirtelen mennyei világosság ragyogta be, Jézus megjelent s megmutatta neki, hogy Ő Istennek Fia.

Saul igen nagy befolyást gyakorolt a népre, miközben így Jézust prédikálta. Ismerte az írásokat és megtérése után mennyei világosság ragyogta be a jövendöléseket is, amelyek Krisztusról szólnak, úgy, hogy világosan és bátran hirdethette az igazságot és megakadályozhatta Isten szavának mindennemű elferdítését. Isten Szentlelkének erejével a próféciák segítségével hatásosan elvezette hallgatóit Krisztus eljövetelének napjáig, és kimutathatta nekik, hogy az Írások mind ama jövendölései teljesedésbe mentek, melyek Krisztus szenvedéseire, halálára és feltámadására vonatkoznak.

Ellen Gould White: Lelki ajándékok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése