2018. május 2., szerda

30. Spiritizmus


Feltárult előttem ez a szörnyű csalás és láttam, hogy Sátánnak hatalma van, hogy Jézusban elszunnyadt rokonaink vagy barátaink alakjában jelenjék meg előttünk. Úgy tünteti fel a dolgot, mintha barátaink maguk volnának közöttünk. Ugyanazon, általunk jól ismert szavakat mondják, amelyeket életükben is mondtak és fülünket ugyanaz a hang üti meg, amelyet az életből oly jól ismertünk. Mindennek azonban egyedül csak az a célja, hogy félrevezesse a világot, hogy azok a csapdába esve, hitelt adjanak a hazugságnak.

Láttam, hogy a szenteknek teljesen tisztában kell lenni a korszerű igazsággal, ezt pedig csak a Szentírásból meríthetik. Tisztában kell lenni a holtak állapotával; mert az ördögi lelkek majd gyakran megjelennek nekik, szeretett barátaik és rokonaik alakjában és Biblia ellenes tanokat akarnak elhitetni. Mindent megtesznek, hogy részvétet ébresszenek maguk iránt és szavaik bizonyítására csodákat is művelnek. Isten népe legyen rá felkészülve, hogy ezeknek a lelkeknek ellenállhasson a Biblia igazságával: hogy a halottak semmit sem tudnak, és hogy azok, akik így megjelennek: ördögi lelkek.

Vizsgáljuk meg jól reménységünk alapját, mert hisz mindig készen kell állnunk, hogy arról számot adjunk: a Szentírásból. Ezek a csalások mindig jobban és jobban terjednek, nekünk szemtől-szembe kell állni velük. Ha nem készülünk fel kellőképpen, akkor minket is megtévesztenek és legyőznek. Ám, ha részünkről mindent megteszünk, hogy kellőképpen felkészüljünk az előttünk álló küzdelemre, akkor Isten is megteszi az Ő részét és az Ő mindenható karja megvédelmez bennünket. Isten inkább elküldené a dicsőség összes angyalát, hogy bástyát képezzenek a hűséges lelkek körül, mintsem hogy megengedje, hogy Sátán hazug csodáival félrevezesse őket.

Láttam, mily csodás gyorsasággal terjedt el ez a csalás. Látomásomban Isten egy vonatszerelvényt mutatott nekem, amely a villámlás gyorsaságával száguldott. Az angyal megparancsolta, hogy gondosan figyeljek. Szemeimet a vonatra szegeztem. Úgy látszott, mintha az egész világ ezen a vonaton lett volna. Azután megmutatta nekem a vonatvezetőt, egy kellemes, előkelő egyént, akire az összes utasok feltekintettek, s iránta tisztelettel viseltettek. Én nagy zavarban voltam s megkérdeztem kísérő angyalomat, hogy ki legyen ez. Így felelt: "Ez Sátán. Ő a vezető, a világosság angyalának képében. Foglyul ejtette az egész világot. Nagy tévedésbe estek valamennyien, hisznek a hazugságnak, hogy mindnyájan elkárhozzanak. Ez itt, rangban az utána következő, a mozdonyvezető, többi alkalmazottai egyéb tisztségekben vannak elhelyezve, ahogy szükség van rájuk. Mindnyájan a villám gyorsaságával rohannak a kárhozatba."

Megkérdeztem az angyalt, hogy vajon megmaradt e hát valaki? Erre megparancsolta, hogy nézzek az ellenkező irányba; ott láttam egy kicsiny csapatot, amely a keskeny ösvényen haladt. Az igazság mindnyájukat szorosan egyesítette. Ez a kis csapat olyan volt, mintha gond emésztette volna, mintha nagy küzdelmeken, megpróbáltatásokon mentek volna keresztül. Úgy láttam, hogy épp akkor bújt elő a nap a felhők mögül s arcukról visszasugárzott, ami diadalittas kifejezést kölcsönzött nekik, mintha végső győzelmüket már kivívták volna.
 
Láttam, hogy az Úr alkalmat adott a világnak arra, hogy felismerhesse a csapdát. Egyetlen dolog már magában is elégséges bizonyíték lehetne a keresztény számára, ha egyéb nem is lenne; tudniillik, hogy a spiritizmus nem tesz különbséget a jó és rossz között. Thomas Painet, akinek teste már porrá lett, és aki a második feltámadáskor az ezer év végén fog előszólíttatni, hogy elvegye megérdemelt jutalmát, hogy elszenvedje a második halált, úgy tünteti fel Sátán, mint aki a mennyben van, s még hozzá igen nagy tisztségben. Sátán itt a földön mindaddig felhasználta őt, amíg csak bírta és most ugyanezt folytatja, miközben azt állítja, hogy Thomas Paine igen nagy tiszteletben áll a mennyben. S miként itt a földön tanított, az égben is tanít. Sokan, akik iszonyattal tekintettek életére, halálára és elvetendő tanaira, melyeket életében hirdetett, most mégis megengedik, hogy tanítsa őket, - ez a legromlottabb emberek egyike -, aki megvetette Istent és szent törvényét.

Ő, a hazugságnak apja, elvakítja és félrevezeti a világot. Szétküldi angyalait, akik az apostolok képében, s helyettük beszélve úgy tüntetik fel a dolgokat, mintha az apostolok ellentmondanának azoknak az igazságoknak, melyeket földi életükben a Szentlélek sugallatára írtak le. Ezek a hazug angyalok úgy tüntetik fel az apostolokat, mint akik elvetik saját tanításaikat, s akik azt állítják írásaikról, hogy azok hamisítványok. Sátán, ezen csalása folytán a hitvalló keresztényeket, sőt az egész világot is bizonytalanságban tartja Isten szavát illetőleg. Ez a szent könyv olyannyira keresztezi terveit és útjait, s annyira akadályozza terveinek megvalósítását, hogy ráveszi az embereket, hogy kétségbe vonják annak isteni eredetét. A hitetlen Thomas Painet úgy mutatja be az embereknek, mintha halála után felvétetett volna a mennybe, ahonnan most a szent angyalok és apostolok társaságában, - akiket pedig életében annyira gyűlölt, - együttesen oktatja a világot.

Sátán minden egyes angyalának kijelöli a megfelelő munkát. Mindet kioktatja arra, hogy ravaszok, ügyesek és okosak legyenek. Egyeseket arra utasít, hogy az apostolok szerepét játsszák, és nevükben beszéljenek, mások hitetlen emberek alakját öltik magukra, akik Istent káromolva haltak meg, de akik most nagyon vallásosaknak látszanak. Nem tesz Sátán különbséget a legszentebb apostol és a legalávalóbb istentagadó között. Mindketten ugyanazon tanokat hirdetik. Sátánnak teljesen mindegy, hogy kit beszéltet, a fő, hogy szándékát megvalósíthassa. Sátán benső összeköttetésben állott Painnel a földön, midőn az még akaratát művelte és munkájában segítőtársa volt. Elég alkalma volt hozzá, hogy szavait, tanítási módját és keze írását megismerje. Iratainak legnagyobb részét Sátán diktálta s nem nehéz a feladata, angyalaival oly gondolatokat közölni, amelyekről mindenki azt hiszi, hogy Thomas Painetől erednek. Ez a Sátán mesterműve. Mindazon tanok, amelyek állítólag az apostoloktól, a szentektől és elhalt istentelen emberektől származnak, egyenesen sátáni fenségétől erednek.

Már azon tény, hogy Sátán állítja miszerint az, akit ő úgy szeretett, és aki Istent gyűlölte, most az apostolok és a szent angyalok társaságában él a dicsőségben, magában véve is elégséges lehetne arra, hogy eltávolítsa azt a leplet, amelyet a csaló az egyes emberek szemeire borított, és hogy felfedje előttük titokzatos és homályos munkáját. Hangosan kiáltja oda a világnak és a hitetleneknek: "Egészen mindegy, hogy mily gonoszok vagytok, egészen mindegy, hisztek-e a Bibliában, vagy sem; éljetek, ahogy akartok, így is úgy is a menny a ti hazátok." Hisz mindnyájan tudják, hogy ha Thomas Paine oly kiváló helyet foglalhat el a mennyben, akkor mindnyájan odajuthatunk. Ez a csalás annyira átlátszó, hogy mindenki átláthat rajta, aki csak akarja. Sátán oly egyének által dolgozik, mint Thomas Paine, s azt munkálja, amit bukása óta állandóan gyakorolt. Ereje és hazug csodái által lerombolja a keresztény reménységének alapját s eltakarja a napot, mely a mennybe vezető keskeny ösvényt bevilágítja. Elhiteti a világgal, hogy a Biblia nem ihletett könyv, hanem csak közönséges történelem. Helyette sokkal tökéletesebb dolgot ajánl: a spiritiszta médiumok kijelentéseit.

Ebben a dologban teljesen szabad keze van. Azt tehet, amit akar. Azt a könyvet, amely őt és követőit megítéli, háttérbe szorítja, oda, ahol látni kívánja. A világ Megváltóját közönséges embernek állítja. S valamint a római őrség, mely Krisztus sírját őrizte, azt a hazugságot terjesztette, melyet a papok és a hatalmasok szájukba rágtak, így az ő követői is azt ismételgetik, hogy Megváltónk életében, halálában és feltámadásában semmi csodálatos sincsen. Miután Jézust már háttérbe szorították, magukra irányítják a világ figyelmét, magukra, jeleikre és hazug csodáikra, melyeket Krisztus csodálatos művei fölé helyeznek. Így esik bele a világ a csapdába, így ringatódzik álomba és biztonságba, hogy ezen veszedelmes csalást mindaddig ne ismerhesse fel, amíg a hét utolsó csapás ki nem öntetik a földre. Sátán nevet, midőn látja, hogy terve oly kitűnően sikerül s az egész világot csapdájában tartja.

Ellen Gould White: Lelki ajándékok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése